Marosvásárhelyen
jelenik meg havi szépirodalmi folyóiratként. A lap szerkesztői
(Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida
Gábor, Szabó Róbert Csaba) elsősorban a kortárs erdélyi
magyar irodalom folyóiratát szeretnék létrehozni, miközben,
talán épp ezért, szeretnék bemutatni más vidékek, más
országok, más világok magyar és nem csak magyar irodalmát
is, méghozzá széles literatúrai és kulturális spektrumban.
Az elmúlt 15 évben lapban
közöltek többek - nagyon sokak - között: Anavi Ádám, Balassa
Péter, Balázs Imre József, Bálint Tibor, Balla Zsófia,
Báthori Csaba, Bella István, Bodor Ádám, Bogdán László,
Bölöni Domokos, Buda Ferenc, Cs. Gyímesi Éva, Csuhai István,
Darvasi László, Demény Péter, Deréky Pál, Dobozi Eszter,
Domokos Géza, Domokos Johanna, Egyed Emese, Egyed Péter,
Esterházy Péter, Farkas Árpád, Farkas Wellmann Éva, Fekete
Vince, Ferenczes István, Fodor Sándor, Gittai István,
Gömöri György, Gulyás Miklós, Gyukics Gábor, Határ Győző,
Hatházi András, Horváth Imre, Jakabffy Tamás, Jánk Károly,
Jánosházy György, Káli István, Kántor Lajos, Kántor Péter,
Kányádi Sándor, Karácsony Zsolt, Kemény István, Kemény
János, Kinde Annamária, Király László, Kisgyörgy Réka,
Kiss Jenő, Konrád György, Kozma Mária, Kukorelly Endre,
Kuszálik Péter, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lőrincz
György, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Márton László,
Martos Gábor, Méray Tibor, Molnár Vilmos, Mózes Attila,
Nádas Péter, Nagy Attila, Nagy Imola, Nemess László, Orbán
János Dénes, Páll Lajos, Papp Sándor Zsigmond, Parti Nagy
Lajos, Petri György, Pintér Lajos, Pomogáts Béla, Salat
Levente, Sebestyén Mihály, Selyem Zsuzsa, Sigmond István,
Simonfy József, Sütő András, Szabó Gyula, Szálinger Balázs,
Szász János, Székely János, Szilágyi Júlia, Szilágyi N.
Sándor, Tamás Tímea, Térey János, Tompa Gábor, Tóth István,
Tóth Mária, Vallasek Júlia, Varga Gábor, Vári Attila,
Varró Ilona, Visky András, Vörös István, Zudor János.
A lap ugyanakkor a régi,
immár klasszikus magyar és világirodalom alkotóival és
alkotásaival is foglalkozik versek, verselemzések, műfordítások,
drámák, esszék, tanulmányok, dokumentumok közlésével.
Az évente rendszeresen megjelenő
tematikus számok alkalmat teremtettek arra, hogy új és
újabb szerzők kapjanak felkérést, leginkább a közös játék
jegyében. Így született meg az Álomlátó, a Vendéglátó,
a Könyvlátó, a Városlátó, a Börtönlátó, témás szám volt
a Bizantinizmus és ortodoxia, a Hogyan írjuk meg a Romániai
Magyar Irodalom Történetét? De ugyanide sorolhatóak a
külhoni irodalmi műhelyeket bemutató számok is: eddig
az Élet és Irodalom, Holmi, Irodalmi Ujság, Magyar Lettre,
Nappali ház és a Pompeji anyagából jelent meg válogatás.
A legújabb vállalkozás a világ metropolisainak irodalmát
bemutató sorozat, amelynek első darabját, a Berlinlátót
a Bécslátó követte, Deréky Pál szerkesztésében.
A Látó mellett működő Látó
Irodalmi Színpad (amely a 15 éves évfordulón tartotta
100. rendezvényét) ugyancsak a szerzői gárda bővülését
segíti, az ott fellépő írói műhelyek, hazai és határon
túli magyar lapok, kiadók, kulturális szervezetek, különféle
szerzőgárdák bemutatásával és egyéni írói estek rendezésével.
A Látó részben a Romániai
Írók Szövetségének és a Maros Megyei Tanácsnak a lapja,
de természetesen a többi laphoz hasonlóan támogatásokból
tartja fenn magát. Az eddigi támogatások és elismerések
remélhetőleg azt bizonyítják, hogy a lap törekvéseit és
eredményeit olvasói pozitívan fogadják és értékelik. A
Látó kétszer nyerte el a magyarországi Szabad Sajtó Alapítvány
díját, és megkapta a budapesti patinás Centrál Kávéház
exkluzív Zuboly-díját is. |
