A Tükörterem a két végében elhelyezett, egymással szembenézo hármas, velencei tükrökrol kapta ugyan a nevét, de igazán híressé 12 színes üvegfestménye tette. A díszes protokollterem utca feloli falán végigfutó ablaksor üvegképeit Thoroczkai-Wigand Ede és Nagy Sándor festette, s Róth Miksa budapesti muhelyében készültek el (1913).
     A terem szélso ablakai Thoroczkai-Wigand Ede festett képei alapján készültek. Témájuk a székely mondavilág - ezáltal a székelység tárgyi, társadalmi és szellemi néprajzát, az építkezési stílusokat, a házberendezést, a családi élet jeleneteit, a ház körüli életet, a fontosabb munkákat szemléltetik. Balról az elso csoportban három képet láthatunk: Hajdanában réges-régen, A nagyúr kapuja (utolsó képkockán balra, lent), a Sátoros palota (mellette jobbra). A túlsó, jobb oldali ablakok még inkább kötodnek a hun-magyar mondakörhöz: Réka asszon sátoros kertje (az utolsó képen részlet látszik belole balra, fent), Csaba bölcsoje (mellette jobbra), Réka asszon kopolafája. A nagy ablakképeket két kisméretu ablakfestmény egészíti ki: a Perosztószék és Réka asszon deckás ablaka (ez a címlapon látható, akárcsak a város címere).

     A külso fal közepén helyezkednek el oszlopok között, bemélyedésekben a Nagy Sándor festomuvész tervei alapján készített székely balladajelenetek. A négy ballada közül bal oldalon az elso a Budai Ilona (A kegyetlen anya). Fo alakja a gyermekeivel kegyetlenül bánó anya. E ballada távoli rokonai fellelhetok az európai folklóranyagban. Székelyföldön elsoként Kriza János gyujtötte össze, s máig is Udvarhelyszéken és a moldvai csángóvidéken ismeretes. Témája a pénz, a vagyon buvölete, mely az anyai érzelmektol is megfosztja a foszereplot. Az elso ablaktáblán Budai Ilona díszes nemesasszonyi öltözetben kezében viszi "kéncsös küs ládáját", hogy a környéken raboló ellenségtol megmentse. Bal oldalán viszi "hajadon küs lányát", jobb felol "futkosó küs fiát". Felemelt fejjel halad szaporán: "Menyen, menyen, menyen, suru fenyves erdon." A második ablakkép azt a jelenetet ábrázolja, mikor a lovak dobogásától megriadva "leteszi hajadon küs lányát", hogy gyorsabban menekíthesse kincseit. A festomuvész és az üvegfesto kifejezoen ábrázolja a térden állva könyörgo leánykát, aki el sem akarja hinni anyja kegyetlen elhatározását, s így rimánkodik: "- Anyám, édesanyám, ne hagyj el az útba, / Essék meg a szüved, ne hagyj itt engemet!" A harmadik ablakkép már az útjából visszatéro, irgalmatlan tettét mélyen megbánó anyát mutatja, aki elhagyott gyermekeit kérlelgeti, hogy térjenek hozzá vissza. A kisfiú a képen dacosan, anyjának hátat fordítva válaszolja: "Bizon nem menyek én, mert nem voltál anya, / Ha az lettél volna, itt nem hagytál volna!" Ez a három kiemelt mozzanat kifejezoen ábrázolja az anya tragédiájának okát, lefolyását és a bunhodését.

Budai Ilona (A kegyetlen anya)	Salamon Sára

     A második ballada a Salamon Sára. A bal oldali ablakon a díszes kalotaszegi muszujba (szoknyaféle) öltözött leány türelmetlenül, sietve lovagol Taliánországba, kedveséhez. A középso ablakképen az elcsábított leányt az ördög karjaiban látjuk, megbontott öltözetben: "Hadd, hogy emeljelek, / Hadd, hogy öleljelek." A jobb oldali képen a halott leány a földön fekszik, csupán huséges lova orzi együttérzoen: "Liliomra hullva / Feküdt a szép hulla." A ballada erkölcsi mondanivalója, a leány egyéni tragédiája muvészien szemléletes.
     A harmadik üvegfestmény a feudális társadalmi különbségek miatt tiltott házasság tragédiája, a Kádár Kata (Két kápolnavirág). A virágban továbbélo halott, a halálban is egymásra találó tiltott szerelmesek története Európa folklórjában és muköltészetében is megtalálható. Magyar változata csak Erdélybol és Moldvából ismeretes (Kallós Zoltán néprajztudós). Az elso ablakképen a fia kérését gogösen elutasító Gyulainét látjuk, aki félig hátat fordít fiának. Miklós úrfi szelíd arccal, felénk fordulva "szépön kéri" édesanyját: engedje meg, hogy elvegye Kádár Katát, jobbágyuknak szép leányát. Az anya válasza elutasító, kérlelhetetlen: "- Nem öngedöm, édes fiam, / Nem öngedi az én rangom!" A második kép a feneketlen tóba kegyetlenül beledobott jobbágyleányt ábrázolja vízi növények, hínárok, halak között, amelyek együttérzoen, mintegy simogatóan körülölelik, körülfogják az elpusztított leány testét. A harmadik kép a szerelem halhatatlanságát jelképezo két virágszálat jeleníti meg, amint körülfogva a kápolnát, föléje emelkedve, emberi alakban összekapcsolódik: a két szerelmes egymástól elválaszthatatlan. Az igazi érzelem legyozi a társadalmi tiltást, az igazságtalanságot.
     Nagy Sándor festomuvész negyedik üvegképe valószínuleg egyik legrégebbi, XI. századi balladánk: Júlia szép leány (A mennybe vitt leány). Vallásos tárgyú, pogány kori hiedelmek és keresztény elemek keverednek egymással. A ballada valójában egy balladás hangulatú leánybúcsú és egy anyai siratóének ötvözete, s Kallós Zoltán véleménye szerint ez az egyik legtökéletesebb, legmuvészibb balladánk. A keresztény elemek: a bárány, a misegyertyák, mennyország, a szüzek serege, a mennyei küldött - ötvözodnek a pogány magyar hitvilág elemeivel: a csodaszarvassal (amely itt bárány alakjában jelenik meg), a tájékoztató fénnyel, a Nap és a Hold szerepeltetésével - s a hármas kép legmegvilágítottabb, legfényesebb eleme a Nap. Az elso ablakkép térdepelve mutatja a búzavirágot szedo, "magát mulató" Júlia szép leányt, aki megpillantotta már a második képen szereplo, feléje tartó égi küldöttet, a "fodor fejér bárányt", amely "egy szép gyalogösvényen hát ott jodegel le". Szarva között hozza a Napot és a Holdat, "Két szép aranyperec aj! a két szarvába / Aj a két ódalán két szép égo gyertya". A bárány köré a muvész dicsfényt von, hogy a mennyei ragyogást kiemelje, amely Isten küldöttét kíséri. A harmadik kép a mennybe vitt szüzek seregét ábrázolja, akiknek "híja esett", s Júlia az égi hívásra elbúcsúzik édesanyjától, hogy elvigyék "A mennyei karba, a szent szüzek közé".

Kádár Kata (Két kápolnavirág)	Júlia szép leány (A mennybe vitt leány)

     A négy népballada a népmuvészet formakincsét használja fel. Nagy Sándor magyaros népi szecessziós muvészete újszeruen fogalmazza meg a népballadák témáit, s dinamizmusával, a lényeges balladaelemek kiemelésével hangsúlyozza a bennük rejlo tömörséget és tragikumot, a magyar népballadák jellemzo vonásait.
     A balladák hármas ablakai felett ugyanazt a szimmetrikus elrendezésu stilizált virágmotívumot láthatjuk, fölöttük virágos boltozattal, melyek a népi szecessziós jelleget hangsúlyozzák. Nagy Sándor festett kartonjait Róth Miksa budapesti üvegfesto muvész világhíru mutermében festették üveglapocskákra és helyezgették ólomkeretekbe. A legmagasabb muvészi szinten valósították meg a színárnyalatokat, a festményjelleget; felhasználva a külso beszurodo fényhatásokat, s ezzel kiemelve a foalakokat, a mondanivalót. A képek alatt az idézett szövegeket fehér üvegre festették szecessziós stílusú betukkel.
     Bernády György polgármester (1902-1913; 1926-1929) érdeme, hogy a Gödölloi Muvésztelep legrangosabb muvészeit hívta meg e szecessziós építkezés ékszerdobozának, a Közmuvelodési Háznak a díszítésére, melynek kétségtelenül ez a díszterem a legszebb gyöngyszeme.