|
|
 |
A
város a kiszélesedett Maros-völgyben, a Görgény-patak
torkolatánál, a lépcsozetes jobb oldalán
amfiteátrumszerűen épült fel. Idovel
a város kiterjedt a folyó baloldali árterületére
is. Mint ipari és kereskedelmi központ, Szászrégen
több nemzeti és megyei út keresztezodésénél
fekszik: a 15 OU Marosvásárhely-Maroshévíz,
a 16 OU Kolozsvár-Szászrégen, a 15A Beszterce-Szászrégen,
a 154 MU Szászrégen-Monor, a 154A Szászrégen-Alsóidecs,
a 135C Szászrégen-Libánfalva, a 153 OU
Szászrégen-Szováta útvonalakon.
Vasútállomás
a Marosvásárhely-Déda vasútvonalon.
32 km-re van Marosvásárhelytol és két
falu tartozik hozzá: Abafája és Radnótfája,
mindketto elso írásos említése 1332-bol
származik.
Szászrégen municípium
területén rétegekben neolitikumi, bronzkori,
valamint késobbi, géta-dák települések
nyomait tárták fel, kobaltákat, kerámiatöredékeket.
Felszínre került még egy római pénznemekbol
álló kincs és egy VIII-IX. századi
földvár maradványa. A XII. századdal
kezdodoen, Szászrégenbe és környékére
szászokat telepítettek be, a helység elso
írásos említése pedig 1228-ból
származik Regun néven. A szászokkal való
együttélés mélyreható változásokhoz
vezetett a helység életében.
Habár többször
is kifosztották és felgyújtották,
mindig újjáéledt.
1300-ban, a helység egy dékáni hivatalnak,
1332-ben pedig egy kanonikus értekezletnek adott helyet.
1427-ben mint vásárhely
jelenik meg, a XVI. században pedig kézművesközponttá
vált. |
 |
Az
1885-ben épített Marosvásárhely-Szászrégen
vasútvonal, melyet késobb Dédáig
meghosszabbítottak, lendületes fejlodést
indított el.
1853-ban tutajozó kereskedelmi
társaság jött létre a Maros és
Görgény-völgyében kitermelt faanyag
értékesítésére, mely után
megjelennek az elso gépfűrészekkel felszerelt
fűrészáru-gyárak. |
 |
Szászrégen
1994. novemberében megkapta a municípiumi (megyei
jogú városi) rangot. A város fontos gazdasági
és kulturális központ, meghatározó
szerepet játszik a megye domb- és hegyvidéki
tevékenységében. Működnek itt
távfűtési központok, fafeldolgozó
vállalatok és építoanyag-termelo
egységek. Szászrégennek hangszer-, csónak-,
és sörgyára van, de természetes alapanyagból
készített üdítoket is állítanak
elo. Jelentos gyümölcstermo vidék.
A városban néprajzi
és természettudományi múzeum működik.
A néprajzi múzeum csodálatos hímestojás-gyűjteményérol
híres. A municípiumi könyvtárnak számottevo
könyvállománya van, melyben régi és
ritka könyvek, valamint modern szépirodalmi kötetek
és szakkönyvek is találhatók.
|
 |
Szászrégen
municípiumban, ahogy mondani szokás, "otthon
van" a turizmus. Legrégibb épülete a
mai evangélikus templom, amelyet gótikus elemekkel
kevert román stílusban építettek
a XIV. században. A templomnak 47 m magas óratornya
van. A paplak 1670-ben épült. A jellegzetes népi
stílusban készült festményekkel és
ikonokkal díszített Szent Miklós ortodox
templom 1744-ben épült. Az 1781-ben épült
és 1968-ban felújított római katolikus
templomra késo barokk stílus jellemzo. Jelentos
a református templom, a Petru Maior által alapított,
1811-ben befejezett Szentháromság ortodox templom,
Petru Maior mellszobra, ( Szászrégenben élt
egy ideig ) és az 1994-ben felállított
Luppa Capitolina.
Abafáján a XV. században
reneszánsz stílusban épült, barokk
elemekkel díszített kastély található,
melyet a XIX. században felújítottak, valamint
egy római katolikus templom. A radnótfáji
negyedben, 1995. augusztus 20-án a román ortodox
egyház pátriárkája, Teoctist ortodox
templomot szentelt. A város központjában
található Richard Wagner, a berlini Zeneművészeti
Foiskola volt igazgatója tiszteletére elhelyezett
emléktábla, aki Szászrégenben született
1903-ban. Szászrégenben született Augustin
Maior (1882-1964), a telefonálás és távírás
korszerűsítoje. A város közelében
található a Kerek erdo, ahova a városiak
gyakran járnak kikapcsolódni.
|
|
|
