Történelem | Földrajz | Monográfia | Címer | Hatóságok
Közlemények | Kultúra | Fényképalbum | Jelképek | Kapcsolat
 
honlap >> fényképalbum >> a megye bemutatása  
Határozatok
Határozattervezetek
Rendeletek
Szerkezeti felépítés
Szabályzatok
Alárendelt intézmények
Dekoncentrált közszolgáltatások
Polgármesteri hivatalok
Foispáni hivatal
e-kormányzat
A MEGYE BEMUTATÁSA
     Segesvár Románia szívében fekszik, a Nagy-Küküllo középso szakasza mentén elterülo medencében, 24° 46' 40'' keleti hosszúságon és 46° 12' 38'' északi szélességen. Szárazföldi mérsékelt éghajlatú.
     Ebben a természetes amfiteátrumban, melyet majdnem teljes egészében erdo borít, a kokorszaki idokig vezetnek vissza az emberi civilizáció nyomai. Figyelemre méltó a bronzkorszak késoi periódusa (Kr.e.1700-1300), amikor a vidéken a Segesvár-Wietenberg kultúra fejlodött. Késobb, a dák királyság idején, a Nagy-Küküllo völgye fontos kereskedelmi úttá vált, amelyet a Wietenberg dombra épített erodítmény tartott ellenorzése alatt.
     A kereszténység elso két századában (Kr.u.106), amikor Dacia római tartománnyá vált, ezt a várat lerombolták, s helyette a római hadsereg orhelyet létesített a Podmoalenak nevezett helyen, hogy ellenorzésük alatt tarthassák a kereskedelmi utakat. Habár rövid ideig tartott, a római közigazgatás jelentos elrómaiasított lakosságot hagyott maga után, erre utalnak a Szolohegy és Fehéregyháza-Sárpatak tájain feltárt nyomok. Az ezredforduló után a magyar törzsek behatolnak Erdélybe.
     A XII. században a Nagy-Küküllo völgye egy idore az Árpád-házi királyság déli határa lett. Lehetséges, hogy határorségi megfontolásból egy kis erodítmény épült a Várdomb magaslatán. Ebben az idoszakban II. Géza magyar király felajánlotta a szászoknak, hogy telepedjenek le Magyarországon és Erdélyben, s autonómiájuk biztosítása fejében vegyenek részt a határok védelmében, az ország fejlesztésében. A középkori krónikások szerint, az elso szászok 1191-ben vagy 1198-ban telepedtek le Segesvárott.

     Letelepedésük utáni évtizedekben a helység csendes fejlodésnek indult. Az 1241-es tatárdúlás után hatalmas erofeszítéssel újjáépült, s a középkori Erdély "hét vára" közé emelkedett. A XIII. század második felében a Várdombot eros fallal vették körül, amely a középkor vége felé egy olyan kisvárost védett, mely 160 házból és 13 közösségi épületbol állt.
     A várat 14 bástya erosítette és védte, melyek közül csak 9 bírta ki az ido megpróbáltatásait, megtartván napjainkig azon kézműves céhek nevét, melyeknek helyet adott.
     Az összes közül, az Óratorony a város büszkesége és jelképe. A XIII-XIV. században épített tornyot, melyet eleve a "kapu nagytornyának" neveztek, a XVII. sz. elején egy kezdetleges órával láttak el, melyet 1648-ban alakítottak át olyanná, "milyen még akkoriban nem létezett Erdélyben." Az új óramű a percmutató és a negyedóra ütése mellett képes volt mozgásba hozni néhány fabábot, melyek a hét napjait jelképezo pogány istenek voltak: Diana, Mars, Mercurius, Jupiter, Venus, Saturnus és a Nap.

     A város katonai jellege kezdettol fogva annyira nyilvánvaló volt, hogy a város megnevezése már az elso írásos emlékekben várként szerepel: Castrum Sex (1280), Schäßburg (1298), Segesvar (1301), Sighisoara (1431). 1367-ben mint várost említik, "civitas de Seguswar" nevén, és rövid ido alatt felvirágzott a kézművesek tevékenysége a helységben.
     A következo században olyan hírnévre tett szert, hogy 1431-ben Vlad Dracu havasalföldi herceg itt telepedett le "a segesvári leshelyen" és 1436-ig innen vezette Erdélyi déli határainak védelmét, saját képével veretett pénzt és elokészítette országa trónjának megszerzését.
     A hagyomány úgy tartja, hogy a "Vlad Dracu" épületben született és lakott Vlad Tepes, aki büszke lévén elodeire, "Draculea"-nak nevezte magát, vagyis "a Dracunak nevezett fia".
     1918 után a szászság beilleszkedett a román társadalomba, a románok társadalmi és politikai szerepe a város életében jelentosen megnott. 1950 után Segesvár elveszti megyeszékhelyi rangját és csak "második" város marad, rajonközpont.
     Az 1989-es forradalom új kezdetet jelentett a városnak, Segesvár az országban elsok között vallotta magát "kommunizmustól mentes" helységnek, még a diktátor menekülése elott.
     Napjainkban Segesváron épült az egyik legkorszerűbb sportcsarnok. Segesvár 2004-ben megkapta Az Európai Unió tiszteletbeli plakettjét. A segesvári vasútállomást eurostációvá alakítják át, mert a IV. páneurópai vasútvonal itt keresztezodik a Biharkeresztes-Brassó autópályával. Mindezek igazolják a XVI. sz. krónikás jóslatát: "Segesvár dísze mindig fényleni fog és dicsosége idokön túl halad".