Erdoszentgyörgyöt 2003-ban nyilvánították várossá A megye délkeleti részén, a Kis-Küküllo felso szakasza mentén fekszik, 25 km-re Szovátától és 42 km-re Marosvásárhelytol. Ez a város a legrégebbi településeink egyike, a közelében a bronz- és vaskorból származó nyomok kerültek felszínre. Erdoszentgyörgyöt eloször 1333-ban említik az okiratok Sancto Georgio névvel.
     A város egyik monumentális épülete a barokk stílusban épült Rhédey-palota, melyet Rhédey László építtetett 1807-1809 között. A XIV. századi gótikus református templom - XVII. századi kazettás mennyezettel - műemlék értékű. 1935-ben újította fel a Rhédey család leszármazottja Mária angol királyno gondoskodásából, aki Rhédey gróf unokája és II. Erzsébet angol királyno nagyanyja. Rhédey Claudia, Mária angol királyno nagyanyjának sírja a helyi református templom kriptájában van.    

Bözödöt 1566-ban említik eloször az okiratok. Bözödújfalut gyakorlatilag elnyelte a víz, miután felépült az a gyűjtogát a Bözöd-patakon, melynek célja a gyakori árvizek elkerülése. A magasabb területeken levo házak, habár nagyon megrongálódott állapotban vannak, még lakottak. A tó partján az utolsó években megjelentek a hétvégi házak, s az embereket vonzzák a tó adta kikapcsolódási lehetoségek: fürdés, halászat, csónakázás stb.      Erdoszentgyörgyön született Bodor Péter ezermester (1788-1849), a marosvásárhelyi zenélo kút építoje (1816 körül).