|
|
A Kis-Küküllo
középso szakasza mentén terül el. Napjainkban
kiterjedt a folyó bal partjára, és Borzás
települést is bekebelezte. Forgalmas útkeresztezodésnél
helyezkedik el. Dicsoszentmárton felol műúton
közelítheto meg Balázsfalva, Radnót,
Marosvásárhely, Szováta, Medgyes. Vasútállomás
a Balázsfalva-Parajd vasútvonalon. Bábahalma
és Botorka települések a közigazgatási
körzetébe tartoznak.
Az ásatások tanúsága
szerint e vidék régóta lakott hely.
1921-ben a város területén
egy neolitikum korabeli település nyomait tárták
fel. Ugyanakkor egy olyan leletet tártak fel, mely 135
római császári dinárt és
két ezüströgöt tartalmazott. Elso okirati
említése 1278-ból származik terra
Dychen Sent Marton néven egy adásvételi
szerzodésben.
1502-ben mint oppidum vásártért
említik meg Küküllovár birtok területén,
mely akkor moldvai fejedelmek: ªtefan cel Mare, Petru Rareo
és mások tulajdonában volt. A nagy területen
termesztett szolo miatt, a "bor országának"
is nevezték - Weinland. Hosszú idon keresztül,
a XX. század közepéig a település
helyi érdekeltségű központ maradt,
rövid idore Küküllo vármegye székhelye,
majd Kis-Küküllo megye székhelye.
A XIX. sz. vége és
a XX. sz. eleje azok az évek, melyek meghatározzák
a helység városiasodási törekvéseit.
1866-ban, amikor Küküllovárról a közigazgatás
Dicsoszentmártonba költözött, a vármegye
székhelye lett. Ebben az idoszakban fontos létesítmények
épülnek: a közigazgatási palota és
a kórház. Ebben a kórházban dolgozott
az elso világháborút követo években
a nagy hírű tudós, C. I. Parhon, akinek
családja Küküllovárról származott.
|
A Dícsőszentmártoni Kémiai Líceum
A polgármesteri hivatal előtti park,
Octavian Goga mellszobrával
|
Dicsoszentmárton
1912-ben kapta meg a városi rangot. 1941-tol román
neve Târnaveni.
A környéken kitermelheto földgáz felfedezése
a város életében gyökeres változást
idézett elo. A kitermelt földgázt 1915-ben
bevezették a városba. Ugyanabban az évben
felépítettek egy karbid- és kalcium-ciánamid-gyárat.
A háború után létrejött a Nitrogén
kereskedelmi társaság, majd a koromgyár.
1936-ban, Európában elsoként, itt helyeztek
üzembe egy szintetikus ammóniát gyártó
berendezést. Az üzem a világháború
idején átállt a hadiiparra. A második
világháború mély nyomokat hagyott
a lakók életében: az itteni temetoben 230
román hos alussza örök álmát.
A
háború után a város ipari fejlodése
felgyorsult. 1957-ben az országban elsoként itt
gyártottak polivinil-kloridot.
A város délkeleti
részén található a korszerű
Gecsat üveggyár, mely elsosorban kivitelre dolgozik.
Dicsoszentmártonhoz sok
történelmi vagy kulturális személyiség
neve kötodik. Az Erdélyi Iskola nagyja, Petru Maior
innen származik. Gheorghe Maior, a tudós apja,
1750-ben Dicsoszentmártonban lakott és Szokefalván
volt lelkipásztor. Az 1848-as forradalom idején
Dicsoszentmárton az Avram Iancu hadseregéhez tartozó
Küküllovár III. Légiójához
tartozott. Az ispán Vasile Moldovan volt, aki Borzásra
költözött a forradalom leverése után.
Itt van a sírhelye is.
George Calinescu szerint az ifjú
Eminescu áthaladt a városon, amikor Balázsfalvára
utazott (1866), és megszállt a mostani borpince
épületében.
1966-ban létesült
a történelmi múzeum, régészeti,
néprajzi, természettudományi és
numizmatikai részlegekkel. Dicsoszen-tmárton 1998.
november 5-én municípiumi rangot kapott. Turisztikai
érdekességek a Korona erdo a Dicsoszentmárton-Radnót
út mentén, a XIII. századi, gótikus
stílusban épített unitárius templom,
melyet 1599-ben felújítottak (a templom tulajdonában
van egy 1636-ban készített aranyozott ezüstpohár
és egy ezüsttál 1678-ból, valamint
az 1678-ban öntött harang), a Somosdról átköltöztetett
ortodox fatemplom, melynek festményeit Nicolae Pop készítette.
A borzási iskola 1780-ban indult. |
|
|
